1zoldfulu

(A)CÉL. CÉLIRÁNYOSAN.

2008. szeptember 13. 14:35

címkék: acéltermelés, kínai olimpia, acéléhség, stainless steel

"Vajon azért Kína a legfőbb acéltermelő ország, mert készült az olimpiára?" Döntsd el magad, ha elolvastad a cikket...

Elejére

Vissza

Kinagyít

1/6

Előre sokat

Végére

Vissza

Töltés...

Előre

AZ ACÉLRÓL:
A vas és szén ötvözetéből készített acéltermékek felhasználása az utóbbi években jelentősen megemelkedtek. Előnyös tulajdonságai következtében számtalan felhasználási területen alkalmazható. Találkozhatunk vele az élelmiszer-, és vegyiparban (csővezetékek különböző anyagok szállítására); az építőiparban (korlátok, tartószerkezetek); az energiaiparban (különböző berendezések); a járműiparban (hajógyártás, kapaszkodók, ütközők); klímatechnikában (különféle berendezések); belsőépítészetben, bútoriparban (korlátok, bútorok); környezetvédelmi technológiáknál (különféle berendezések); orvosi műszerek készítésénél (műtőfelszerelések); utcai berendezések gyártásánál (padok, oszlopok, reklámhordozók).
Az acélgyártás során alapanyagul használt tuskó-bramma-buga kétféle gyártásmóddal alakulhat át acéllá, vasötvözetté vagy öntöttvassá. Egyik az oxigén konverteres – eljárás (B.O.F., azaz basic oxygen furnance), amely világtermelésben vezető helyen van, illetve a másik ismert és elterjedt-háttérbe szorult módszer az ívkemencés-eljárás (E.A.F., azaz electric arc furnance). A gyártás során használt technológiák a következők lehetnek: meleghengerítés, hideghengerítés, kovácsolás, sajtolás, húzás.

A különböző ötvöző-anyagok hozzáadásával eltérő anyagminőségű anyagok jönnek létre. Az eltérő iparági feltételek-felhasználási követelmények kielégítésére széles termékkínálat közül választhatunk rozsdamentes - hőálló acélokból, illetve különlegesen korrózióálló - hőálló ötvözetekből.

Nyersacél termelésben 1996 óta Kína az élre tört, Európát az ezredforduló után 2003-ban hagyta le. Az alábbi grafikonon szemrevételezhető, hogy alakult a világtermelés, mely országok voltak a sereghajtók. A legjelentősebb vállalat, illetve cégcsoport termelését is nyomon követhetjük millió tonnában mérve. A „vörös sárkány” élre törése előtt az elit termelő országok: a Szovjetunió, Japán, és az Egyesült Államok voltak.
Mi állhat ennek a hátterében? Hová kerül ez a töménytelen mennyiségű acél?

(A)CÉLIRÁNYRÓL:
A világ legnagyobb gazdaságait megtalálhatjuk a legjelentősebb nyersacél termelő országok között. A rangsort a kommunista berendezkedésű Kína vezeti a maga 349,4 millió tonna (2005. évi adat) éves mennyiségű kibocsátásával, ami több, mint háromszorosa a második helyezett Japán termeléssel (112,5 millió tonna, 2005-ben) összehasonlítva. Hová vándorol ez a töménytelen mennyiségű nyersacél? Mi hajtja a kemencéket? Kína a „vas és acél országa”?

Kína több mint 1,3 milliárd fő népességével úgy készült az olimpiára, hogy naponta 24 órában kétmillió ember dolgozott a létesítményeken. Utakat, úthálózatokat, körutakat hidakat, metró-alagutakat, repülőgép-terminálokat lakások százezreit, stadionok tucatjait, szállodai szobák százezreit építették. És mindezt csak Pekingben, nem szólva a többi nagyvárosról, például Sanghajról, vagy Hongkongról. Naponta milliótonnányi acélt használtak fel a földrengés-biztos épületek szerkezeteihez, az utakhoz, hidakhoz, magasvasutakhoz, metróalagutakhoz. És közben millió szám gyártják és gyártották a gépkocsikat, amikhez szintén rengeteg acél kell. Finom, hajlítható, préselhető rozsdamentes acél. Ilyen ütemű építkezéshez fejleszteni kellett az ipari struktúrát, a munkaerőt: mérnökök, munkavezetők milliói, tízmilliói álltak munkába.
Hirtelen megértettem, hogy az egymás mellett épülő gyárak ezrei mennyi acélt kívánnak, és azokban a berendezések. Hirtelen látomássá bontakozott ki, ami csak sejtelem volt: egy hatalmas ipar lüktető világa, amelyben a legfontosabb szerepet az acél játssza, a legkülönbözőbb minőségű acél, amelyből áthidaló gerenda, gépkocsi alkatrész, edény és betonacél lesz. Hirtelen világossá vált, hogy hova lesz az a rengeteg acél, és miért támadt rendkívüli kereslet a világpiacon.
És az is, hogy ezeknek az acéloknak a megmunkálásához acélból készült feldolgozó gépek kellenek. Rengeteg okos ember, ügyes kéz, valamint elgondolás, tervezői tudás, a kis részletektől az egészig haladó felkészültség.
Igen, hirtelen világossá vált, hogy ma a világban, ha egy ország előre akar menni, akkor rengeteg finom acélra van szüksége, amivel a környező és távolabbi országok iparát is serkenti, önmagát pedig új minőségű óriássá teszi.
És akkor nem említettem a világ legnagyobb vízierőművét, amelyet nemrég adtak át, és több tízmillió tonna acélt használtak fel az építkezés során. És nem említettem, hogy az egész országban több ezer hidat építenek, és egy éve elkészült a világ legmagasabban fekvő vasútvonala, amely Tibetbe vezet, és a sínekre, a szerelvényekre, a vasútvonal mellett fekvő épületek elkészítésére sok-sokmillió tonna acélt használtak fel. Szinte őrület, hogy Kína mennyi acélt igényelt és igényel.
Hát itt van a magyarázat, hogy miért futott fel úgy a világ acéltermelése, és ennek ellenére is miért van keresleti-jelenség a piacon.
Csak az olimpiára fordítható infrastrukturális fejlesztésekre, környezetvédelmi beruházásokra több, mint 7560 milliárd Ft-ot költött el az ázsiai ország. A világ legnépesebb országa hatalmas valutatartalékából (2007. novemberében ez 1430 mrd $) olyan beruházásokat valósít meg, épít és vásárol, olyan támogató infrastrukturális beruházásokat készít, mellyel felzárkózik a világhoz (úthálózat, távközlés, közlekedési eszközök, repülőtér-bővítés, vasúthálózat, környezetvédelmi beruházások, luxusplázák, bevásárlóközpontok).

Néhány jelentős „zöldmezős” és egyéb beruházás:
- A világ leghosszabb fesztávolságú kábelhídja (Szutung-híd) egy kelet-kínai tartományban Szucsou és Nantung között. 32,4 km-es hosszával 7,89 mrd jüant (közel 172 mrd Ft) kostált
- A játékokhoz kapcsolódó helyszínek: a versenyzőknek otthont adó 36 hektáron elhelyezkedő olimpiai falu, épületek, stadionok, metró, autópálya-gyűrűk, parkok, tömegközlekedési eszközök, szállodák, éttermek, aszfaltút a Mount Everest alaptáboráig
- A fedetlen megastadion, a „Madárfészek” 330 méter hosszúságával és 220 méteres szélességével, 39 méter magasságával 50 ezer tonna acél fémgerendából készült. Több mint, 400 millió dollár ellenértékben.
- Vízkocka elnevezésű uszoda, 177x177 m alapterületével
- A mellékelt táblázat a 90 méternél magasabb épületeket mutatja be, a világranglista első tizenöt helyén 5 Kínai város áll összesen 4152 épülettel. Elképesztő szám, elképzelhetetlen mennyiségű betonacéllal. De, hogy az első helyen Hongkong megelőzze New Yorkot, összesen: 2090 épülettel, bámulatos.

Vegyük észre, hogy a piacát magas vámokkal védő, Európa területével közel azonos nagyságú, hatalmas népgazdaság napi valóság, világgazdasági potenciál. Fegyverei a hatalmas dollár-valutatartaléka (kereskedelmi többlete 2006-ban az U.S.A.-val szemben több, mint 220 mrd $ az Európai Unióval szemben több, mint 150 mrd $) és a lakossága. Minden fejlődés ellentmondások között zajlik. Kína új arcát mutatta meg nekünk. Bízzunk benne, hogy a nyersanyagpazarló, környezetpusztító, légszennyező technológiák cseréje is elérkezett, ami fékezi a savas esők, szennyezett folyók, szmog és homokviharok további mértéktelen továbbterjedését és kialakulását.

ÉS A HOLNAP?
A 29. Pekingi nyári olimpia megszámlálhatatlan egy célért dolgozó ember munkája, erőfeszítése volt. Elképesztő szám. Hihetetlen munka, ami meghozta-meghozza a várva várt eredményt. Egy fejlődésre méltó és nyüzsgő világ bebizonyította, hogy helye van az élmezőnyben, helye van az élvonalban gazdasági és politikai téren egyaránt. Az aranyérmek számát tekintve (51 gold medal) igazi vezető sporthatalom. A fedetlen madárfészek stadionban rendezett nyári olimpiai játékok megnyitó ünnepségen mindvégig szerepet kapott, a középpontban változó tartalmú papírtekerccsel nagy üzenetet küldött felénk a „házigazda”: „-Itt vagyunk jó szándékkal, partnerséggel, kommunikációval, ellentmondásainkkal világ és … ha lassan is, de ÖSSZEÁLLT a kép!” Új útra léptünk, nagyobb léptékben, gyorsabb tempóban. Nyilvánvalóvá vált, hogy éjjel-nappal zajló munkával, figyelemmel és fegyelemmel, összpontosítással az eredmény nem maradhat el.
Szemtanúi lehettünk, láthattuk mire is képes együtt mérnök – előadóművész – sportoló – ötletgazda – tervező – segédmunkás – énekes – artista – olimpikonok – edzők és a pénz a teljesség igénye nélkül.
Gigantikus és látványos, szimbolikus helyszínek megálmodása és megvalósítása, rendkívüli koreográfiával megrendezett, harmonikus – szenzációs – összetett – szervezett nyitó és záróünnepség, 204 országból érkező sportolók 28 új világcsúcsa és 85 új olimpiai rekordja. Hihetetlen munka. Hihetetlen mennyiségű pénz. A játékok összköltsége több, mint 43 mrd $.
Több, mint amit hazánk 2007-2013 között az EU költségvetéséből lehívhat!
Kivételes olimpia volt, ami igazán kilóg a sorból, a küldött üzenet dekódolva: „-Vigyázó szemetek Kínára vessétek!”
Rövid csend és sötétség után a pekingi madárfészek Észak – Kelet - Dél- és Nyugat égtájakat is jelképezhető négy kapun paraolimpikonok bevonulásával elkezdődtek a megfeszített versenyek és mérkőzések. Élmény és elismerő munka ölt ott is testet. Figyeljük őket is (a)célirányosan.