egresi

Kastélyok tipikus és nem tipikus hasznosításai

2009. december 17. 12:17

címkék: múzeum, kastély, műemlék, kúria, hasznosítás

A kastély (latin castellum az eredete, a vár kicsinyítő képzős változata) nem csupán a tulajdonos családi életének színtere, hanem azé a nemesi udvaré is, amelyhez a belső kiszolgáló személyzet, a birtokigazgatás tagjai is tartoztak, bár a legtöbb esetben a kiszolgáló személyzet a mellék épületekben kerültek elhelyezésre. A birtokosnak nem csak otthona volt, hanem vagyonának őrzési helye, birtokának gazdasági és igazgatási központja, nem utolsó sorban társadalmi rangjának kifejeződése, hatalmának jelképe is.

Elejére

Vissza

Kinagyít

1/7

Előre sokat

Végére

Vissza

Töltés...

Előre

A fenti képek:
Pusztaradvány - Pallavicini kastély (régen és ma Kastélyszálló), Pomáz - Teleki kastély (ma Kóruskastély), Gödöllő - Grassalkovich - Királyi kastély (ma Kastélymúzeum), Fehérvárcsurgó - Károlyi kastély (ma Európai Kulturális Találkozó Központ), Rum - Szécsényi - Rumi kastély (ma többcélú gyógypedagógiai intézmény), Acsád - Szegedy kastély (ma Idősek Otthona).

A kastély és a kúria fogalma a különböző korokban mást és mást jelentett.
A kastélynak nevezett erődített lakóhely a nemesi kúria az Árpád kórtól létezik. A középkorban erősített épületet, leginkább várkastélyt jelentett. A 18-19 századtól jelenik meg a mai értelemben a kastély fogalom igazi tartalma, amelyre, a latinból magyarított kúria és az ennek megfelelő udvarház fogalom illett a legjobban. Ezek az épületek jogilag az otthonokon kívül mindig együtt jártak a földesúri székhely fogalmával is.
További részletek és történet:
http://www.kastelyok-utazas.hu/index.php?Par=Kastely

Tipikus kastély hasznosítások régen: a tulajdonos családi életének színtere.
Tipikus kastély hasznosítások manapság: Kastélyszálló, Iskola, Szociális otthon, Múzeum

Nem tipikus kastély hasznosítások manapság: "Kóruskastély" - rendezvényközpontok.

Két típusú hasznosítást emelnék ki a sokadalomból: Kastélyszálló és Rendezvényközpont.
A Kastélyszálloda.
A kastélyszálloda manapság tipikus, divatos hasznosítási mód, annak ellenére, hogy a „Kastélyszálloda” fogalmat a törvényi szabályozás nem is ismeri. Ha valakinek sok pénze van (ez a jobbik eset), és kastély vásárlására adja a fejét, akkor csakis Kastélyszálloda nyitásában gondolkodik, pedig rengeteg akadályba fog ütközni, miért:
Sokkal többet kell ráköltenie, mint amit először tervezett, mert műemléki épületek esetében rengeteg megkötésbe fog ütközni (Műemlékvédelem, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal), még abba is belekötnek, mi milyen színűre legyen festve. Egy ilyen beruházás többszöröse egy újonnan, erre a célra tervezett hotel esetében.
Mint fent a képeken látható a legtöbb esetben elhanyagolt romhalmazt vásárolnak, amire minimum 1 milliárdot kell költeni, hogy valóban Kastélyszálloda minőséget képviselhessen.
A ráfordítás még hosszú távú befektetésként sem gazdaságos, talán soha nem megtérülő beruházás, tehát csak az fogjon ilyenbe, akinek van bőven pénze és nem tudja már mire elkölteni, vagy készül valami, ami nem éri el az elvárt Kastélyszálloda minőségét, akkor meg minek.

A Kastélyszállodák felismerték speciális helyzetüket, ezért megalakították a Magyar Kastélyszállodák Egyesületét, korábban a Hotelek szekciójaként működtek, de ez nem hozta meg az elvárt eredményt.
Felismerték azt is, hogy törvényileg is legálissá kellene tenni a Kastélyszálloda fogalmát, ezért most azon is munkálkodnak, hogy ezt törvényjavaslatban is megvalósuljon, az Ők megfogalmazásában:
Kastélyszálloda: az a szálloda, amely megfelel a minimum háromcsillagos szállodákra előírt követelményeknek, kastély, kúria, palota vagy más kastélyjellegű épületben üzemel, bemutatható történelmi háttérrel, magas színvonalú szolgáltatásokkal rendelkezik, üzemeltetője az épített kulturális örökség és a gasztronómiai hagyományok ápolását folyamatosan biztosítja.
A fogalom definícióval teljes mértékben egyetértek, sajnos több, magát kastélyszállodának minősítő szálláshely meg sem közelíti a fenti definícióban megfogalmazott elvárásokat, minőséget.


A Rendezvényközpont.
A napokban akadtam rá egy számomra is különleges hasznosítási módra, amely felkeltette érdeklődésem, és e cikk megírására is ösztönzött, ez pedig a Pomázon lévő „Magyar Kóruskastély”.
Korábban is találkoztam már rendezvényközpont jellegű hasznosítással, például a Fehérvárcsurgón lévő Károlyi kastély, melyben Európai Kulturális Találkozó Központ került kialakításra, könyvtárral, szálláshellyel, étteremmel, kápolnával. Ez sem nevezhető tipikus kastély hasznosítási módnak, a kastély felújítása, pedig Magyarországon egyedülállóan kerül megvalósításra, tulajdonjog megszerzése nélkül!

Talán még egy példát hoznák fel a Gyulavári Rendezvényközpontot, amely a Weinkheim család volt kastélyának teljes rekonstrukciójával valósult meg.

Aki bővebben szeretne olvasni kastélytörténeteket, bemutató képalbumokat, az látogassa meg a
http://www.kastelyok-utazas.hu/
Internetes portált.

Egresi János
a Magyar Kastélyok és Kúriák Egyesület tagja.