Horvátország másként - 3. (Plitvice Nemzeti Park)

2012. január 21. 16:58

címkék: horvátország, plitvice nemzeti park, tavak, slunj

Egy munkatársamtól hallottam a Plitvice-i tavakról, hozott egy magyar nyelvű prospektust is, ez felkeltette az érdeklődésünket.

Különleges látvány és egy egész napos túra vár a látogatókra, ezt már előre lehetett tudni. Végül is 2 éjszakás kirándulást szerveztem, így egy egész nap maradt a tórendszer megismerésére.

Több hónapot szerveztem az utat, megközelíthetőség, látnivalók, szállás, térképek, programok, útvonalak, stb. Nagy segítségemre egy magyar nyelvű WEB oldalt is találtam: Plitvice Nemzeti Park – Horvátország (http://www.plitvice.hu/), ezen minden információ megtalálható, amire egy látogatás megszervezéséhez szükséges.

A Plitvice Nemzeti Park az év minden szakában látogatható, így télen is, természetesen minden évszaknak megvannak a maga szépségei.

http://www.plitvice.hu/plitvice-nemzeti-park-telen
Télen inkább érdemes vezetett túrákon részt venni, Nem szabad elfelejteni, hogy téten kevesebb a látogatásra szánható idő, hiszen sokkal hamarabb lesz sötét, mint nyáron. Télen praktikus a bejáratnál tájékozódni a hóviszonyokról és a gyalogos útviszonyokról. Ha a séta feltételei nem biztonságosak, inkább forduljon vissza.

Mivel a látnivaló szorosan összefügg a vízzel, így a látogatásra tavasszal került sor, hiszen mikor lehetnek a vízesések, csobogók vízben a legbőségesebbek? hát leginkább ekkor.

Szállásként a tavakhoz közeli hotelt választottuk, nem foglaltunk előre szállást, mivel előidényben nem tartottam valószínűnek, hogy telt-házat találnánk, jól gondoltam, bőven volt szállás. A Plitvicei Nemzeti Parktól 12 km-re található az 1999-ben felújított szálloda.

A hotel 3*-os, ehhez igazodó árakkal (előszezonban 400 Kuna/2 személy/éjszaka), 2 éjszakát foglaltunk le, így egy teljes napot szánhattunk a tó rendszer megismerésére. A hotelben udvariasan fogadtak, kevés német nyelv tudásunkkal elboldogultunk, a szállást reggelivel kértük, este pedig étlapról választottunk vacsorát. Az ételek finomak és elegendő mennyiségűek voltak. Bankkártyával tudtam fizetni az étkezéseket és a szállást is.

Letenyénél léptük át a horvát határt, az átlépés gyors volt (néhány perc), Horvát Kuna (hivatalos pénznem) a határon lévő utazási iroda által felállított valuta váltó helyen váltottunk. Az átlépéshez elegendő volt a személyi igazolvány. A horvát oldalon is autópályán mentünk tovább Zágrábot elhagyva Karlovac-nál tértünk le az autópályáról és a 1.sz. főúton mentünk tovább egészen a szálláshelyig. Az autópályán fizetni kell, a határ nemsokkal elhagyva volt a belépő kapu, ott egy jegyet kértünk az automatából egy gombnyomásra és amikor lementünk az autópályáról, akkor kellett fizetni a megtett út arányában az útdíjat (már régen volt, nem emlékszem pontosan a díj összegére).

Ahogy letértünk az autópályáról végig az út mentén láttuk a dél-szláv háború nyomait, kiégett, elhagyott házak, lövések nyomai a falakon, szomorú látvány volt.

Útközben a tavakhoz keresztül utaztunk Slunj városon, már azt hittük meg is érkeztünk a tavakhoz, de természetesen nem. Megálltunk (ingyenes parkoló), hogy megcsodáljuk a folyópartot, amely tele volt vízzubogókkal, különösen szép látvány volt, a részletes megismerésére nem volt idő, mert akkor későn érkeztünk volna a szálláshelyünkre (sötétben), akkor úgy döntöttünk, hogy majd hazafelé megállunk és részletesen körbenézünk.

Az érkezést követő egész napot szántuk a tavak megismerésére, a főbejárattal szemben egy hatalmas méretű fizető parkolóban hagytuk az autót (40 Kuna volt egész napra, csak készpénzben fizethető). Kétféle jegy kapható, 1 napos és 2 napos (kedvezményes), Idénytől függően eltérőek a belépő díjak (télen olcsóbb).

Mink egy közepes túrát a G2 (sárga színnel) jelűt választottuk, ez a túra 5 óra tartamra van tervezve, nekünk ez 7 órába tellett, hiszen sok-sok helyen megálltunk (fényképezés, videó, bámulva a csodálatos látványt). A tó rendszer legalacsonyabb részén, északon kezdtük a túrát, így leereszkedtünk a nagy vízeséshez, és az út során felfelé mentünk, így szerintem sokkal szebb volt a látvány, hiszen a vízesések és a csobogok mindig velünk szemben jól láthatóak voltak, Szerintem fordított irányban lefelé haladva, nem lett volna annyira látványos.

A Nemzeti Park 295 négyzet kilométer, a 16 tó vízfelülete 2 négyzet kilométer területen fekszik. Az út során a legtöbb esetben a tóra épített fa gerendás sétautakon tettük meg, majd az út vége felé hajóval átkeltünk a nagy tavon, majd kis busz vitt vissza a bejárathoz. A belépőjegy tartalmazta a hajó és a kis busz használatának díját is. A belépőjegyet készpénzben (Kuna) és bankkártyával is lehetett fizetni.

Lenyűgöző volt maga az út és természetesen a látvány is. Egy csodálatos napot töltöttünk a szabadban, jó levegőn, különleges környezetben. A Nemzeti Park egész területét a tisztaság, a környezetvédelem komolyan vevése jellemezte. Szokatlan volt az a szemlélet, hogy semmit nem változtatnak meg, ha kidőlt egy fa, beledőlt a vízbe, akkor azt ott hagyták, majd a természet rendezi, ha baja van vele. A park látogatásnak vannak szabályai, ezt a látogatás során tartsák be!
http://www.plitvice.hu/szabalyok-a-plitvice-nemzeti-parkban

Este ettünk egy finom vacsorát, majd másnap (második éjszaka) elutaztunk hazafelé.

Még az odafelé vezető úton láttuk, hogy egy település környezete csodálatosan szép, vízesésekkel, zuhogókkal tarkított, akkor nem volt időnk a részletes körbenézésre, így a megtekintésre a hazafelé vezető úton került sor. A település neve: Slunj.

Karlovactól (autópálya) 53 km-re délre, útban a Plitvicai tavak felé, a Korana folyó partján fekszik. A Kordun hegység szélén lévő települést először a 14.században említik írásos dokumentumok.
Ahol a Slunjca a Korana folyóba ömlik, a Frangepánok idejéből származó vár romjai láthatók. A vár helyreállítása most van folyamatban, megtartva a menthető részeket, körbeépítve új (hasonló) anyagokat alkalmazva. Jelenleg építési terület, így csak kívülről nézhető meg.

Slunj Horvátország szárazföldi régiójának északnyugati részén fekszik, s egyben a történelmi Kordun vidék gazdasági-kulturális központjának számít. Gyönyörű fekvésénél fogva több mint népszerű kirándulóhely - Slunj ugyanis a Sluncica folyócska és a helyenként szinte vadregényes Korana folyó torkolatánál épült.
A városka gazdag történelmi emléktárral büszkélkedhet, melynek fontos része a helység 14. századi vár-roma.

A települést a 12. században említik először. A várat (mára rom) a Slunj grófok építették, később a Frangepánok vára volt, először 1406-ban említik. 1561-ben a török sikertelenül ostromolta, később is több ostromot szenvedett, utoljára 1716-ban. A Slunjčica túloldalán a vár védelmében ferences kolostor is épült, melyet 1578-ban a török, miután a várat bevenni nem tudta a várossal együtt elpusztított. A város a 17. század végén épült újjá és ekkor kapta mai arculatát. A 18. – 19. században a slunjki határőrezred parancsnokságának székhelye volt. 1809 és 1813 között francia megszállás alatt állott. A rövid francia uralom a nyugati kultúrát is a városba hozta, ekkor épültek a város új útjai és hídjai. 1822-ben a várat birtokosai elhagyták, jelentősége megszűnt és rom lett.

A legfontosabb látnivalót a számos kis vízesésre épült réges-régi vízimalmok kínálják, melyek korhűen helyreállított, mesekönyvek oldalaira emlékeztető együttesét a Rastoke városrészben csodálhatjuk meg. A faépítmények némelyike 3oo évesnél is régebbi, körülöttük pedig gondosan ápolt kertek húzódnak - kiváló fotóstéma, feltétlenül iktassunk be Slunjban legalább egy rövidebb pihenőt.

A látványosság közvetlen közelében a folyó parton ingyenes autóparkolók sokasága áll rendelkezésre.

Ráakadtunk egy kastély romnak hitt épületre is, de információt nem tudtam beszerezni róla. Ezzel kapcsolatban kaptam egy levelet Szöllősi Szilviától:
"Közben sikerült kideríteni, mi ez. Bármennyire is jó lenne, de sajnos ez nem kastély, csak egy magtár volt Napóleon idejéből, mikor rövid ideig 1809. - 1813-ig ott tartózkodtak. Az ott tartózkodásuk nagy hatással volt a település fejlődésére, társadalmi és gazdasági életére. Ekkor épültek az új utak, hidak, többek között ez a gabonaraktárak is, melyek közül ennek az egynek láthatók a maradványai."

A haza felé vezető utat direkt nem az autópályára terveztük, így mellék utakon jutottunk el Letenyéig (határállomás), tovább tartott (nem siettünk haza), így viszont betekintést kaptunk a vidékről, az ott lakókról.

Bemutató oldalam, teljes képalbummal: http://www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=1048&kId=1048
Slunj bemutatása: http://www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=1878&kId=1878

A képek készítéséről néhány gondolat.
A gépet 64 ISO fényérzékenységre állítottam, polár szűrővel tovább sötétítve és a csillogásokat kiszürve, így hosszú expoziciós időket tudtam alkalmazni, a vízesések, zubogoknál ezért van selymes, "összefolyó" különleges hatása, természetesen csak álványról lehetett így fényképezni.

URL:

SZAVAZZSZAVAZZ

2 szavazat

KEDVENCEKHEZ ADOMMÁR KEDVENC

TOVÁBB KÜLDÖMTOVÁBB KÜLDÖM

JELENTEM A MODERÁTORNAKJELENTEM A MODERÁTORNAK

Eddig látták: 53640

Hozzászólások: 1

Kedvencekhez adták: 0

A hozzászóláshoz előbb be kell jelentkezned!

BIPHOTO

1. 2012. január 28. 05:53

congrat!

Előző
Előző
1
Következő
Következő
{* *}